Hímivarú titok. Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legexluzívabb gasztronómiai újdonságokról

Egy-egy lényegesnek látszó kérdés esetében azonban nem árt, hímivarú titok megpróbálunk a dolgok kezdeteihez, hímivarú titok gyökerekhez hatolni. Annak megválaszolására, hogy miért van sok nyelvben nemük a főneveknek, a szigorúan vett nyelvtudomány kevésnek bizonyul.

Amiképpen létezik szakrális matematika, amely a különböző, akár több ezer éves számmisztikákon alapul, ugyanígy a nyelv is sokkal több titkot rejt annál, mint amennyit a tudomány megmagyarázni és bizonyítani képes. Egy dolgot megnevezni egyenlő az illető dolog meg- és felismerésével, legalábbis így tartották ezt régen, és a nyelv, a szó mágikus erejének bizonyítékai ma is fellelhetőek még, elsősorban Keleten, mantrák és varázsigék formájában.

A következő lépés annak megértése, hogy a teremtő erővel bíró szó és nyelv hogyan jutott el mai formáihoz. Ez más forrásokból kiindulva hét fő állomásról beszél, íme, ezek összefoglalása: Ősnyelv — Ideanyelv — Szimbólumnyelv — Mítosznyelv — Költői nyelv — Köz- illetve Népnyelv — Absztrakt illetve Fogalmi nyelv Most kíséreljük meg ezeket az állomásokat röviden jellemezni, időrendben visszafelé haladva.

A fogalmi nyelv absztrakt.

A szavak nem a valósággal, hanem mesterségesen szerkesztett észvilággal állnak kapcsolatban. Nincs valódi tartalmuk, kapcsolatuk a lényeggel, csupán képletek.

Hangsorok és formulák, amelyeknek a dolgokkal való kapcsolata a megegyezésen nyugszik. Belül üres, gépesített szavak — tudomány, filozófia vagy az államgépezet nyelve. A köz- vagy népnyelv főként a mese és a népköltészet nyelve, gazdagabb és egyben szegényebb is a fogalmi nyelvnél.

Gazdagabb, mert időben hosszabb közmegegyezésen alapszik, és nem íróasztalok mellett kreálták, szegényebb, mert könnyen felvesz egyéni vonásokat, tájszólást, könnyen megmerevedik, megritkul vagy elhal.

Megfejtették a titokzatos tengeri fény titkát

A költői nyelv a népnyelv intenzív foka. Hímivarú titok ősnyelv ereje ebben a harmadik fokozatban maradt meg nyomaiban napjainkig is. Egyfajta képnyelv, amely formára és tartalomra egyaránt építkezik, és a dolgok lényegéhez majd mindig közelebb kerül, mint a népnyelv. A mítosz már valódi képnyelv, tudja, mi a látszat és a valóság közötti különbség, mi is a dolgok mélye és felszíne, de tartalmában még sokat foglalkozik a külsőségekkel.

A szimbólum-nyelv már elszakad a külsőségektől, a belsőre koncentrál, de még mindig a szellem, az ész határain belül, a logikát hímivarú titok véve. Az idea-nyelv valójában az észtől szakad el, de mert ez a mai kor emberének túlságosan negatív lehet, hozzá kell tenni, hogy valójában az érzelemre épül, arra a valóságra tehát, amely bennünk is elsőként jelentkezik, a gondolatot és a szót megelőzve.

Mi azonban képtelenek vagyunk az érzéseket szavakban megformálni — erre volt alkalmas az idea-nyelv.

A tengeri fény titka | Szabad Föld

Az ősnyelv a feltételezés szerint minden hangjában és mondatában teremtő erejű volt. Jelenleg e két utóbbi korát éljük, és nagyritkán találkozunk még a költői nyelvvel is. A megértés kulcsszava az analógia. Mivel a régi korok emberét nem a logikus, hanem az analogikus gondolkodásmód és világlátás jellemezte, és mivel, mint látni fogjuk, a szavak nembéli megkülönböztetése ebből a korból eredeztethető.

Igazi vitaminbomba: ez a természetes csodaszer a legtöbb betegségtől megvéd

Azt talán mindenki tudja, hogy az analógia nem egyszerű hasonlat, hiszen a hasonlat a külső azonosság-jegyekre épül, akárcsak a nyelvtudomány. Az analógia lényege a belső avagy kozmikus hasonlatosság, a dolgok gyökerében rejlő azonosság felismerése, a bizonyíthatóság határain hímivarú titok. Ezzel a módszerrel dolgozik az asztrológia vagy a természetgyógyászat sok ága. Az ősnyelvben, azaz a képnyelvben nem találunk nyelvtani nemeket, amiképpen például az egyiptomi hieroglifákban sem.

Mi történt? Hiába virágzik az uborka, nincs rajta termés

Ez azonban nem azt jelenti, hogy az egyes fogalmak, szavak és jelek nem bírtak ilyen megkülönböztethetőséggel. Ellenkezőleg: amint arra Szergej Mordhicsev, Bedna egyik tanítványa rámutat, minden egyes szó, kép vagy jel magában hordozta önnön jellegét, analógiáit és ezzel egyebek között nemét, amivel alighanem mindenki tisztában volt anélkül, hogy ezt külsőleg jelezni kellett volna. A későbbi nyelvek viszont a betűírásra való áttéréssel az érthetőség és átérezhetőség miatt már megkülönböztették a nemeket, ha nem is hímivarú titok, de ragozott alakjaikban mindenképpen.

A szanszkrit nyelvből álljon itt egy példa, elsősorban azért, mert a ma ismert nyelvek közül talán ez a legősibb, és még nem veszítette el sajátos kettősségét megnöveli a péniszt műtéttel a hangmisztikát és az analógia-jelleget.

Ez a formula magában hordozza a három nemet: az A a női, az U a férfi princípium, az M pedig, amely valójában a szanszkritban nem mássalhangzó, hanem az N-nel együtt külön hang, a ma semleges vagy középső nemnek hívott princípiumnak felel hímivarú titok.

Hogyan metsszük a homoktövis bokrot?

Nekünk elég most annyi, hogy e mantrikus szavak belső tartalma nagyon fontos — hiába ismételgetnénk például a magyar KANÁL hímivarú titok, a külső forma és a hozzá kötött tartalom ugyan elvesztené kapcsolatát, de a forma felbomlásával csupán a szó belső ürességére döbbenhetünk rá. Példánkat azért választottuk, mert rögtön rávilágít a semleges nem jelentőségére is. Az analógia következtében nyilvánvaló, hogy a nőnemű szónak női, a hímnemű szónak férfi princípiumai vannak.

Az ún. Ahogyan Isten sem nem férfi, sem nem nő, de nem is hermafrodita, hanem a kettéválás előtti princípium, hasonlóképpen a semleges nem is ilyen, széjjelvált vagy széjjelválasztott princípiumok feletti ős- és végállapot hordozója kellene legyen, mint amilyen a BRAHMAN szóban a teremtő erő.

A mai, valójában szegényes és teremtőerejüket veszített nyelvek közül azok, amelyek a nemekre vonatkoztatóan megkülönböztető jelleget őríznek, a nyelv metafizikai gyökereire utalnak, ám egy alighanem végérvényesen leegyszerűsített és elhomályosult formában, és sokan valószínűsítik, hogy idővel ez is el fog tűnni.

De ebben a témában nem ismerek semmilyen tanulmányt — ezért inább semleges álláspontra helyezkedem.